Szívhullám

Ez egy olyan dolog, amit néha nem akarsz,

Oly könnyen beleszeretsz a vágyba, hogy feladod,

De egy hang belül folyton mondja; "maradj",

Hiszen az életre mindig van okod.

Egyszer rád tör, egyszer visszahúz,

Mint tenger beborít, ha jónak látja úgy.

Olykor kegyes, menteget,

Máskor nem bocsátja meg.

Nem mersz önmagad lenni,

Mert az fura lenne, mert félsz.

Akárhogy vágynál rá, végül nem vagy merész.

Pedig tudod hogy sikerül, tudod hogy menne,

Tudod, hogy felszabadít ha nem maradsz benne.

Legyél az, aki csak akarsz lenni.

Az élet egy végtelen jelmezbál.

Ha nem tetszik, mindig tudsz új ruhát venni,

És ehhez csak bátorság, nem kell más.

Addig élj amíg tart a szívhullám, amíg érdekel,

Amíg felelnél igennel nem helyett.

Ne szalaszd el minden lehetőségedet,

Igenis végre mászd meg azt a hegyet!