Mikor Isten megtalált

Nincsen olyan probléma,
Mit ember szív nem visel el.
Nincsen olyan jövőkép,
Mibe Isten terve nem szerepel.

Ne aggódj a holnapért,
Majd aggódik saját magáért.
Ha cserben hagy a józan ész,
Isten keze akkor is elér.

Minden napnak van baja,
Nem mondta, hogy könnyű lesz,
De ha hagyod, hogy meglegyen akarata,
A Mennyekig is felemel.

Néha nehéz kereszténynek lenni,
És nem a vágyainkat követni.
Mégis, az a lány akarok lenni,
Aki megtanult már szellemben járni.

Az életet élni, hogyan kell?
Csak keressük önmagunkat,
De ha este az ágyra lepihensz,
Vajon nyugodtsággal aludhatsz?

Elmondhatod magadról,
Hogy nem nyomaszt a változás?
S ha zuhansz le a magasból,
Az élet súllya eltalál?

Nem mondta, hogy könnyű lesz,
Vagy nem ér sokszor csalódás,
De azt mondta gyönyörűséges
Az út, amelyen Vele jársz.

Az a szép az egészben,
Hogy nincsen Nála elnyomás.
Ő nem cselédnek vesz fel,
Mint gyermekére gondol Rád.

Nem baj az, ha szomorú vagy,
Nem mondta hogy nem lehetsz.
Azt mondta Ő megvigasztal,
Csak mindig őszintén szeresd.

Azt mondják a nagyvilágban;
Báb vagy csak ha elhiszed,
Hogy Jézus Krisztus halálában
Megnyerted az életed.

Nem szégyellem, halott voltam,
Mikor az Uramat nem ismertem,
Úgy éreztem agyon nyomnak,
Kik szeretetet színlelnek.

Ha azt akarod szeressenek,
Nyiss ki hát egy Bibliát,
Mert végtelen nagy szeretetet,
A világban már nem találsz.

Félelmetes gondolat, hogy eltalálhat a halál,
És a síródnál pár rokonod meglátogat talán.
De az emberi élet ennyi lenne csupán?
Én elhiszem, hogy igenis lesz feltámadás.

Nem szégyelltem soha sem,
Hogy szükségem van Jézusra,
Mióta beszélt hozzám kedvesen,
S az életem megváltoztatta.

Új kezdeted ad Ő neked, akárhányszor elesel,
Befogad az otthonába, ha menedéket keresel.
Ha megfáradtál bízd Rá magad, add át Neki életed,
S akkor majd feltárja Neked a végtelen nagy végtelent.