A virtuális "értelem"

Ha a virtuális világban éled le az életed,
Megannyi évet a semmiért elvesztegetsz.
Csinálsz egy profilt, úgy ahogyan akarod,
De, hogy ki is van mögötte már magad sem tudod.

Nincs egy barátod, kinek elküldjed a képed?
Tedd ki facebookra, kapsz 100 lájkot érte.
Ámítsd magad nyugodtan, de sajnállak érte,
Mert tudom belül fáj, mindaz, amit érzel.

Ha barátokat akarsz tedd le azt a telefont.
Az internetes kapcsolat a lélekbe beleront.
Nyugodj le kérlek, állíts kicsit magadon,
Ha az életed élni tartalmasan akarod.

Elhiszem neked, hogy tetszenek a szavak,
Ha ezeket hallod: "szeretlek, de kajak".
Ne sírjon a szemed, ha két hét múlva elhagy,
Ott van a Tinder, hol több sráccal is elvagy.

Tudom neked nem gáz' a poligámia,
S, hogy nagy szó lett számodra a monogámia,
De hidd el nem menő, pusztán csak röhejes.
Nézz mélyen magadba, mert "tökfej" vagy öregem'.

Ha utazom a buszon és közben körbenézek,
Úgy érzem bennünket megszálltak a gépek.
De hol van az ember? -kérdem néha magamtól.
Komolyan nonszensz, ha eltalál a "halott" kór.

Ha unod már a fejedet vegyél fel egy könyvet.
Remélem a szemedben nem jelen meg könnycsepp.
Mi lesz akkor veled, ha túl hosszú egy facebook poszt?
Átgondolod talán, de mégis mindig átugrod.

Egyre nagyobb teló nyomja le a zsebeket,
Egyre kisebb aggyal rendelkeznek emberek.
De nincsen semmi gáz' a Google a mi barátunk,
Csak kár, hogy rendes jó modort még sajna nem árul.

Mikor étteremben eszel és kihozzák a ételt,
Olyan mintha nem lenne, ha nincsen róla képed.
Bárki lehet gyönyörű a snapchat filteren,
De csinálj rögtön 10-et, hogy biztosan meglegyen.

Nézd milyen menő...tiszta' jó az élete,
Mert a messenger sztorin dobja fel a képeket,
De hidd el nekem; nem igaz a fele sem.
Az értelmes embert kislámpával keresem.