BLOGOK

"A gondolataimat az írás folyamata által, írás közben fedezem fel."

Oliver Sacks

Annyi apró emlék villan be életünk fájón elnyújtott filmtekercsein. Az öröm édes is tud lenni, ha megengedhetjük magunknak, hogy az legyen. Nincs benne szégyen. - az emberek nyugtázzák fejbiccentéssel. Mintha nekik kellene megfelelnie a szívem által alkotott gyermeki világképem felnövő részleteinek.

Ma láttam egy madarat repülni tanulni. Csapkodott a lágy tavaszi szellő hullámain. Egy helyben mozgott, látszólag kissé furcsán rázkódott. Kitartónak tűnt, fel-le emelkedett, s ha néha nagyobb fuvallat zendült, bizony ő is beleremegett. Egy cseppet humoros, hisz evidens, hogy repül a madár. Talán ez az első, ami eszünkbe jut, ez nem kérdés, vagy...

Akarom ismerni a végtelent, a szemközti szomszéd titkait, látni az emberek lelkét, mindennapjait. Akarom látni a hitet, mi fel-fel csillan megannyi szempár színein . Akarom a lényét a dolgoknak, felfedezni rejtett kincseit, látni őket úgy, mint aki tényleg ismeri. Akarok egy falatot az életből, legyen édes, sós, vagy keserű. Egy nyári esti...

Az elfogadás az egyik "legtrendibb" szó napjainkban. Na de miért is vált azzá? Mert az emberek boldogságának kulcsfontosságú eleme. Azonban nem csak most, hanem a történelmet tekintve folyamatosan.

Elfelejtünk. El akarunk felejteni. El kell felejtenünk. Az élet válogatva tárja elénk eme lehetőségeket. Van amibe nincs beleszólásunk, van amibe bele akarunk szólni és van, amitől szóhoz sem jutunk. Bukdácsolunk az elénk görgetett akadályokon, máskor pedig mindezek felett állunk. Van, hogy nem tudjuk mit akarunk, úszunk az árral és valahova...


És akkor belekerülsz egy szituációba. Ezzel kezdődik minden. Lesokkolt? Nem akarod? Nem tudod elhinni? És akkor jön egy pillanat. Egy pillanat, ahol az agyad eszeveszett módon próbál a valóság ellen törni, mert képtelen feldolgozni az történéseket. Sírsz. Szinte könyörögsz, hogy ne legyen igaz. A sírás zokogásba megy át, majd szépen lassan elfogy a...

Márc 16

Tetszik

Tetszik a gondolata az újratervezésnek, elhagyni mindent, ami gátol, és nem elégelni meg. Néha megállok az úton, mintha nem is tudnám merre, vagy egyáltalán, minek megyek. Különös érzés. Megfordulok, körbenézek...már máshogyan látom, amiket eddig előlről néztem. Másra vágyom. Csodálni a tájat, ahelyett hogy a szemem folyton a lábaim pásztázná.
...

Márc 10

Karcok

Az a sok este, amiket egyedül töltöttél, s reggel kisírt szemmel ébredve rádöbbentél a valóság ugyanaz, amiben tegnap éltél.
Mikor valaki azt éreztette veled, nem vagy elég jó.
Mikor valaki azt mondta, úgy sem fog sikerülni.
Megbuktál matekból.
Mikor belemész kapcsolatokba, azért, mert a lelked üres, és úgy érzed neked már mindegy.
Mikor apád...

Márc 07

Válassz!

-Válassz! -Annyival egyszerűbb lenne, ha mindenre tudnám a választ. Nem kételkednék, érteném mi, miért, és miképpen fog történni. Tudnám hol kezdődik az értelme a dolgoknak, ahelyett, hogy a sötétben tapogatva újra és újra meglepődöm, ha kezeim közé kerül egy ismeretlen forma.-Válassz! -Az életre szóló döntések árja fojtogat napról napra egyre...

Éjszaka van. Csendben a házban, szobákban vagyunk. Azt csinálunk, amit csak akarunk. Nem tudja meg senki. Nem kérdeznek rá. Az egyetlen ki megkérdezné önmagát nyugtatva a sötétben lapul. Fekszem. Aludni akarok. Mellettem a Netflixen egy újabb sorozat fut. Nem akarok csendet, nem akarok magányt. Nem akarom újra és újra átélni mik történtek a nap...

Megéljük a boldog pillanatainkat. Aztán változunk. Úszunk az árral, telnek a napok, és egyszercsak mindaz, ami örömmel töltötte el a szívünk, jelentéktelenné válik, és akkor újabb boldog pillanatok után sóvárgunk. Számít még a múltheti mozi a barátokkal? A tegnapi sétánk, mikor olyan felszabadultan éreztük magunkat? A kósza pillanatok, mikor...

Egy tavaszi pillanat volt emlékszem rá jól. A nap sugara felcsillant néhol a tavak tükröző vizében, s én elmerengve sétáltam az éledező természet lágy ölében. Boldogság járta át minden testrészemet, elhittem, hogy a világról alkotott romlott képem feledésbe merülhet. Úgy tetszett mikor körülöttem Isten kéznyomát hordozta minden, amire csak néztem....

Árnyas erdő közepén egy család élt, nevük Morgenék. Felhőtlen örömüket, csupán egyetlen sötét dolog árnyékolta be. Nem beszéltek róla soha, de mindenki tudta, az egész falu erről beszélt, milyen csapás érte a szegény családot. Bár titok volt ez hajdanán, mára legendává vált e történet, amit most elmesélek. Borús idők jártak arra, a hideget...

© 2025.Szerintem a világ. 
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el